TDK

Kisse erdekes, amikor az ember orra ala tolnak egy TDK-palyazatot (gyengebbek kedveert: Tudomanyos Diakkori Konferencia), azzal a felkialtassal h “lecci olvasd at, ertekeld, javits ki, ha baromsagot irtam”… Eloszor csak neztem ki a fejembol, h valszin be van love az illeto, de mivel korabban atbeszeltunk errol a temarol jopar estet, meggyozodtem h komolyan gondolja, es nekiestem. Par marhasagot kijavitottam, mutattam neki par ujdonsagot, aztan elkoszontunk, holnap adja be. Nem ez a lenyeg.

Nem tudom, hogy egy 18 oldalas – amugy jol osszeallitott – palyazatot hogyan fognak ertekelni, nem is az en tisztem eldonteni. Azon viszont magam is meglepodtem, h ertelmesen tudtam valaszolni a kerdeseire – azokra is, amik meg nekem is neha homalyosak, vagy utana kellett neznem… Reszben ez a lenyeg.

A lenyeg ottvan, h az ember a TDK-jat, meg ha ot nap alatt dobalja is ossze, mint ahogy a srac csinalta, komolyan veszi, komoly velemenyt akar hallani rola, stbstbstb… es kurvajo erzes az, h valaki megtisztel azzal, h ezt a kezembe adja, atolvasni, velemenyezni…
Kurvajo erzes megtisztelve, talan elismerve lenni. 😛

Leave a Reply