Archive for the ‘me, myself’ Category

Past tense

Wednesday, January 13th, 2010

Vegigolvasva par nagyon regi postot, kezd kiderulni, hogy nem volt feltetlenul kotelezo, hogy ebbe az iranyba haladjunk, ahol most vagyunk, mert ennek a jelei mar regen mutatkoztak – es eselyes, hogy meg lehetett volna szuntetni a root causet vagy valtoztatni a folyamaton, mar nagyon regen. Doh. Most ez epp nem valtoztat semmin, amit gondolok, de akkor gondoljuk at ezt is. Basszameg.

2010/01/13

Wednesday, January 13th, 2010

Joreggelt, ma se alszunk sokat… ;P

No, this is not the beginning of the end, this is the end of the beginning (?)

Monday, January 11th, 2010

No, a tegnapi elso sokk utan az tulzas, hogy tiszta fejjel tudok gondolkodni, foleg nem masnaposan fetrengve itthon Calvados-tol (szeressuk, hehe), de odaig sikerult eljutni, hogy a kotelezo korok (facebook, iwiw, elso kerdesekre valaszolgatas) meglegyenek, meg par ivaszatot beszervezzek a hetre. Ez utobbiakat persze sikerult szetbaszni elbol bent, gyakorlatilag minden este melo, ami miatt most ordenare mod duhos vagyok – utoljara talan tavaly juniusban volt igy egy vacsora elott.

A really-really-secret haditerv most az, hogy adok magamnak 1-2 hetet, amig kitisztul a fejem, es osszeszedem azt, hogy miert akarom folytatni, miert nem – tudod, az a buzinagy T betu, ami nalam sose mukodott, mert mindig a sajat fejem utan mentem -, aztan kitalalom, hogy valoban akarom-e, kell-e, es ennek megfeleloen lehet tovabb gondolkodni. Kalimpalni, hadonaszni most nincs ertelme.

Rokonnal es par ismerossel dumaltam ma, egyikojuk szerint ez igy tul public. OK, legyen, meggyozheto vagyok. Most azt erzem, hogy kell ez a csaj, mellelovesek meg most nem fernek bele.

MS – reallife 1-0 2.0

Sunday, January 10th, 2010

10/Jan:
Szoval le kene zarni uszkve 4 evet. A relevans beszelgetes utan 1 (1.5?) oraval, Calvados-szal a kezben, hatterben Poets of the Fall, par telefonhivas utan, szamvetes kovetkezik. (Ami persze nem lesz teljes, igy varhatoan ez a post sem egy nap alatt fog irodni.)

Gyulolok vesziteni, olni tudnek miatta. Persze sose volt palya nekem, hogy habzo szajjal uvoltsek/irjak barmit, barmennyire ehhez volna kedvem, ezt is hagyni kene ulepedni, legalabb holnapig. A lenyeg, hogy 3.5 ev utan ugy nez ki, hogy befejezodott a kapcsolatunk. Ezen nincs mit szepiteni, nem volt varatlan, keszultem ra – O egy hettel elozott meg, nekem sem tetszett jopar dolog -, azontul lehet mentegetozni, magyarazkodni, kibuvot keresni, igergetni, hogy ezentul minden maskepp lesz – nem, still, people don’t change overnight. En se fogok, sose tettem, ugyanaz a workaholic fogok maradni, mint eddig, de kisebb-nagyobb dolgokban mindig ott volt, van is a lehetoseg. Es persze most derult csak ki par dolog, mert sosem beszeltunk meg semmit. Fuck.

Fintor persze van, egyik ujevi gondolat, terv tobbek kozt az volt, hogy iden talan el kene kezdeni turazni, maszkalni valamerre, hogy ne a negy fal kozott legyunk folyton; talan el kene menni valahova, akar iszogatni egyet a Szimplaban, neha kettesben – nem tarsasaggal, csak kettesben -; csak kiugrani vagy utazni ide-oda; a lakasprojekt ellenere is, ami ziher hogy anyagi romlasba fog donteni… Elkestem vele.

Kilenc nappal ujev utan ezek ugy nez ki, csak tervek maradnak – vagy nem, egyelore termeszetesen nem tudok azon filozni, hogy na, ki massal lehetne. Az osszes lofasz ellenere, meg az osszes hulyeseg ellenere folytatnam – alairom, hogy mas keretek kozt. Az osszes hulyesege meg baromsaga ellenere kell ez a csaj, nem keves elmeny van, amit vele akarok megosztani, nem veletlenul valasztottam ot anno, nem csak egy lukra repultem ra. De van egy sejtesem, hogy nem fogjuk folytatni, nem lesz az enyem mar. Ugyhogy szamvetes kovetkezik azzal, hogy hogyan jutottunk idaig, meg hogy mit is basztam el. Igen. Nem veletlen a $title sem.

Kora delutan me’g vegigneztem a Promotion FAQ-t, amit tobbek elmondasa szerint mindenkeppen erdemes vegigolvasnom – me’g mindig erdekel, de mar tizedannyira csak. Meg mindig akarok karriert csinalni itt, de mar beleveve a sajat eletemet is. (Keso banat?)

Barmit nem tennek meg erte, nem adnam fel magam. De nagyon sokmindent, es ez a sajat ertekrendemet tekintve – ami azert tavol esik a ridegtartastol, de azt gondolom, hogy mindenki tegye, ami neki jo, es ha a masiknak ez nem jo, akkor tegye azt egyedul -, es azt tekintve, hogy mekkora ellenteteink voltak, nagy szo. Kell ez a csaj.

Hm, hehe, az egyik kez ad – lesz sajat lakas, lezarok egy nagy, sikeres prozse’t, mondhatni nevem lesz ennek koszonhetoen cegen belul -, a masik elvesz – elkurok, elkurunk egy kapcsolatot. (Az utobbi persze sok osszetevos, sok resztvevos ‘siker’ volt.)

First thoughts above, the rest to follow…

11/Jan:
Rombolni, olni tudnek, ezt igy ne…

Aztan hogy hogyan tovabb? fasztudja. Egy pragai vagy parizsi ut meg a koltozes elott valoszinuleg befigyel anyammal, aztan nyaron Wales es a Mach(ynnleth) Loop, oda is valakivel terveztem menni. Nem tudom. Kihuzta ez az event a labam alol a szonyeget, pedig keszultem ra. Jobban mint szamitottam. Nagyon.

Es valoban, van egy ilyen erzesem is, hogy amit anno O megkapott 4 eve – 1 honap utan mar mas csajjal maszkaltam, persze annak is megvolt a feelingje, mas miatt, azt peldaul sose felejtem el, amikor a csomori HEV toltes oldalaban ejjel 1kor akkor meg a 9300-rol oldottam meg egy prod outaget -, azt most en fogom megkapni 1-2 honap utan forditva, teljes joggal, es meg kiabalni se kiabalhatok erte. Pont forditva erzem ezt, ahogy anno, azon a szombaton, maszkalva a Margit-szigeten mar tudtam, hogy vege, es masnap mar a csokor viraggal vonatoztam ki, hogy meglepjem a vasarnapi ebednel, talan ugyanugy forditva tortent ez most meg, csak a csokor virag nincs meg.
Repeat: Kihuzta ez az event a labam alol a szonyeget, pedig keszultem ra. Jobban mint szamitottam. Nagyon.

Beismerhetnem azt, hogy mit basztam el. Elismerhetnem azt, hogy mit kellett volna maskepp csinalni. De ez olyan, amit csak kozosen volnek hajlando megcsinalni, atbeszelni, mit kellett volna maskepp csinalni, mit kellene maskepp csinalni, ha a masik oldalrol is megkapnam ezt. Valoszinuleg hajlando volnek valtozni, talan erte igen, ha erre a masik oldalrol is kapnek erdeklodest. (De ez megint olyan, amit egy het mulva lassunk meg. Crying over spilt milk.)

Nem fogsz visszajonni hozzam. Szeretnem, de nem fogsz. 🙂 Egyvalami bassza csak a csoromet, sose mondtad, hogy mit is szeretnel, hogyan mukodjon ez a kapcsolat. Sose mondtad, pedig ezen lehetett volna, lehetne valtoztatni. Sose mondtad… Vissza akarlak szerezni. Nem tudom me’g, hogyan, de vissza akarlak szerezni.

I miss her. Let’s see in one week, but at this very moment I miss her.

MS – reallife 1-0

Sunday, January 10th, 2010

Hello world. Lakastortenetet meg felporgetem.

Ez az a post, aminek nem kellene kikerulnie

Wednesday, November 18th, 2009

Note: Ez a post oktober 10-tol kezdve irodott, es nem szeretnem kirakni. Ha megis kikerul, akkor valaki elment.

(okt. 10)
Fekszem az agyban, a remek kis Canary Wharf-i apartmanomban, egy regi raktarbol alakitottak ki, nezem a tiz fagerendaval epitett plafont, a vas tartooszlopot – a felirat szerint Birminghamben gyartottak, talan szazeves is lehet, talan szaz ev mulva is itt fog allni. Ket es fel ev utan, ket es fel evnyi hajtas utan megint megallok, es korulnezek gondolkodni. Hirt kaptam rola, hogy valakinek, akit latatlanban is nagyon kedveltem, a stilusa, a folyamatos porgese, a dumaja miatt, akinek mindenkihez volt egy kedves szava a jokedvu oltas mellett, a dokik szerint vegeter a tortenet nagyon rovid idon belul. Ennyi? Jon egy auto 4 evvel ezelott, aztan egy zsibbadas – vagy egy rosszul mukodo gazbojler, ahogy masnal – aztan csak az emlek marad? Aztan az is megfakul…

Egy kisse kiutott ez. Onzoseg, de ot eve varok arra, hogy valamikor, valahol osszefussak vele, 3 eve valoszinuleg csak meterekkel, percekkel kerultuk el egymast egy irodahazban. Aztan most, hogy beszeltunk is rola, hogy egy pohar bor erejeig osszefuthatunk a varosban, ahol lakik, beut, amire senki nem szamitott. Sokminden jut eszembe rola – a folytonos ironizalasa; egy telefonhivas a velem szemben ulonek Pozsonybol visszafele; a “fubazmeg”-erzes azutan, hogy meselte az L96-tal lovoldozest nem sokkal elotte; a hirtelen meglepetes, amikor a visitors lanbol jott fel; az “uton vagyok Szentpetervarra”-beszelgetes; a kozos ismerosunkrol dumalas – mind emlek, van, ami kedves emlek, ellenben furcsa, hogy nem tudok egy arcot tarsitani hozza, mert valojaban sosem lattam. Mint egy ordog, formas seggel es gloriaval a feje folott, a tipikus “badass chick”, aki viszont joindulatu, es mindenben segitokesz… Es buszken visel mindent…

Eszem agaban sincs elore eltemetni – jovok en meg Londonba parszor amugyis, ha nem jon ossze a pohar bor most, osszejon majd maskor -, es nagyon bizom (edit: biztam) benne, hogy nincs komolyabb baja. O az egyik a nehany kozul, aki nelkul kevesebbek lennenk…

(okt. 12)
Melo. Beszelgetes. Remeny. Sor, crisps, felejtes. Pizza. Zene, poets of the fall. Magners. Twitter, blogentry olvasas. Bazmeg, ne.

(okt. 13)
Tegnap ota rendezodtek a gondolataim (faszt, lasd lejjebb), es rajottem, hogy alapvetoen nem tudom, hogy fogom kezelni, ha sikerul osszefutnunk, mert azok alapjan, amit irt, valoban lehet, hogy ennyi volt. Arra szamitok, hogy mosolyogva fogjuk vegigbeszelgetni a (talan) felorat-orat, buszken, aztan elkoszonunk, es mindenki megy tovabb – amit ha igy lesz, nem fogok tudni hova tenni.

Rohej, osszetorok, mint egy szaros kolyok, pedig nem en vagyok a helyeben, se nem az “Orakulum” helyeben. Ugy erzem, a bizalmaba fogadott – nem tudom, miert -, es ezert a fel karomat odaadnam, ha segitene barmit is. Pedig valojaban nem is ismerem. Azt mondana a muvelt angol, hogy “I’d want a piece of her”, de ez most nem az a tortenet…

Sokan le fognak baszni, hogy miert nem szoltam nekik, pedig szinte day 2-tol fogva tudtam. Lasd ket bekezdessel feljebb. Az O elete, o tudja, hogy kinek mondja el, es kinek nem.

Ket csoport van, aki ismeri, az egyik a pokolba kivanja, a masik belezugott, akar kicsit, akar nagyon – de mindket csoport tudja, hogy erre nem szolgalt ra…

(A tobbit emlekezetbol irom le, nem volt kedvem azota blogolni – okt. 28)

(okt. 20)
Aznap vettem fel a kicsit nyomulosabb formamat, hagytam neki par sor uzenetet ircen – mert ha masra nem, ket puszira ossze akartam futni vele, akar ugy is, ha Doverig kell leutaznom. No reply – azt hittem, hogy inkabb massal torodik, amit teljes mertekben megertettem volna. Tudtam, hogy bejarta az Alpokat, jart Davosban is, “az ut a lenyeg”… Le a kalappal az Orakulum elott, hogy meg merte lepni azt, amit ilyen helyzetben – onvedelembol – sokan nem mernenek meglepni, azt, hogy akar ket napra, akar egy hetre, akar egy honapra osszehazasodjanak, nem tudvan, mennyi idot szabott nekik a sors egyutt.

(okt. 21)
Elnezest kert (eh) eloszor is, hogy nem reagalt a tegnapi uzenetre, mondta, hogy lassan visszaernek Londonba. Kozoltem vele, valamire reagalvan, hogy basszameg, mar nem fogunk tudni verekedni, erre nekiallt konzolos verekedos jatekokat keresni, tobb csatornan is, a vegen maradtunk egy Mortal Kombat vs. DC Universe-ben, meg akart alazni, mindenkepp. 🙂 Megbeszeltuk meg, hogy abszint helyett inkabb egy uveg bor, meg hogy esellyel indul ellenem, leven evek ota nem jatszottam MK-t. (Igazabol bemasolhatnam a teljes irclogot – nem fogom -, mas korulmenyek kozott legyintene az ember ra, de itt es most erezni lehetett benne az elni akarast, a “szarom le, hogy mi tortenik” erzest…) Fel1-ig dumaltunk, aztan jo ejszakat kivant, es szep almokat, en is neki.

“Itt van ket ember, egyenkent akkora aggyal, mint egy egesz bolygo, jussatok mar valamire :)”

(okt. 22)
Hajnal fel6 korul felkeltem, azt hiszem, a leszallo gepekre, nem is tudtam visszaaludni, reggel pedig sutott a nap, lottem is par fotot az apartmanbol kilepve. Bent szendvics, tea, hogy be is bootoljak valamennyire. Keszulven az estere, nekialltam del korul az irodaban viragfutart keresni, talaltam is egyet CW-n, a Brown’s-t, meg is rendeltem egy White Elegance csokort, ugy gondoltam, hogy ez illeni fog hozza. Volt egy gyanus blogentry meg reggelrol, amin elkezdtunk gondolkodni haverral, hogy mi lehetett, de en ugy tudtam, hogy uton vannak vissza Tou-bol. Aztan fel4 korul megcsorrent a telefon, eloszor azt hittem, hogy az estet megbeszelni hiv az Orakulum, ki hogy merre. Nem. Hajnalban elaludt.

A koroket meg megfutottam, megirtam 3 embernek, hogy mi tortent, es kimentem egyet setalni. Mintha leforraztak volna, kovalygo fejjel setaltam ki a Henry Addington’s ele a partra, neztem hosszu perceken at, ahogy a delutani, sapadt nap beteriti a Wharf-ot. Egy SMS-t megvalaszoltam (Ugye csak alszik. Ugye??), aztan visszamentem az irodaba. Aznap mar nem tudtam koncentralni semmire.

Este elmentem a csokorert – mindenki megnezett hazafele menet a ‘shopping mall’-ban, vajon mire keszul azzal a bazinagy csokorral az a rosszarcu -, aztan egy szuk vacsora, majd par sor a Cat-ben, kozben elmondtam a tobbieknek, mi is tortent. Volt, aki megkerdezte, mit szivtam, volt, aki ertetlenkedett, volt, akit csak gyomorba vagott. Hodoltam a cider-eknek egy darabig, kis pakolas, aztan eldoltem.

(okt. 23)
Wrap-up session, avagy a “ket het lezarasa” cimu meetingek. Megintcsak nem tudtam koncentralni – mivel az Orakulum meg Tou-ban volt, egyre csak azon jart a fejem, hogy futart keressek. A londoni cimre a cim hianyaban nem tudtam, Edinburgh-be elkuldeni pedig ertelmetlen lett volna a csokrot – pedig megint eleg erdekesen neztem ki az irodaba menet, csokorral es az osszes borondommel/taskammal 🙂 -, ugyhogy vegul nem ert el a cimzetthez, cimzettekhez a csokor. (Lasd meg Flickr link oldalt.)

Uton LGW fele, a varos mellett elhaladva – felora az ut a repterig – nem sok idom volt gondolkodni az elmult ket heten, inkabb Tankcsapda zorgott a fulembe. A repteren turistahoz melto “hoci ide nekem az oroszlant is”-stilusu bevasarlas, Airliner’s World, DSLR-magazine, whisky tonnaszam, csoki, stb., aztan beszallas a gepbe. 50p keses.

Kicsit megnyujtott BIG7V departure, ugyan nem London felett repultunk el elvileg, de a sok apro feny, meg KT Tunstall a fulembe eleg volt ahhoz, hogy elkoszonjek ettol a varostol. Es ez mar nem ugyanaz lesz legkozelebb.

(epilogus)
Sosem voltam jo ilyenek – szep szavak, lezaras, stb – irasaban. Diane keresenek megfeleloen ittunk az egeszsegere “utana” kozosen, meg ha a csunya bebaszas nem is jott ossze. Az Orakulumot is meghivtuk, en reszemrol orultem, hogy eljott, es szerintem a szuk tarsasagbol mindenki mas is, talan ossze tudtuk kaparni valamennyire.

Ha mast nem is, egyvalamit azert megtanultunk, es ezt azota erzem a tobbieken. Megtanultuk, hogy elni kell az eletet, nem aprosagokon szoszmotolni, hanem csinalni, amit szeretnenk. Lehet, hogy neked ez most ugy hangzik, minthogy ‘ah, nagy szavak, felmondatban’, nem, de minek bizonygatni…

(Azoknak, akik nem ismertek, vagy nem tudjak, kirol van szo, a RoyalBleu linkre vessek szemeiket, erdemes a legelejetol elolvasni. Nem egy hollywood-i sztori ez, hanem olyasvalaki tortenete, aki 34 ev alatt talan tobbet elt meg, mint mas 84 ev alatt.)

Aztan beszeltunk errol zasszonnyal is, akit szinten elegge hazavagott ez – tudvan, hogy eleg jol ismertek egymast, kocsognek erzem magam, hogy nem mondtam el neki korabban, de ez volt D kerese -, neki az volt a velemenye, amig nem latta meg az Orakulumot, hogy ahogy korabban talan joparszor, most is csak el akart tunni a vilag elol, eltunni egy rovid idore, ennek mestere volt.

En meg mindig ebben hiszek, nem a stelvio-i vasarnap delutanban, oktoberben, amikor az Alpokban tert nyugovora…

reggeli infarktuskozeli elmeny

Monday, December 22nd, 2008

08:16 <@wigyori> vicces dolog az, amikor egy olyan problemaval, amirol fingod nincs h mi lehet a baj, bemaszol egy gepre, amin a /etc/issue-ban eeeekkora betukkel ottvan h ne basztasd mert megbaszunk
08:16 <@wigyori> aztan matatsz rajta valamit, ugy nezed, hogy jo az, amit csinaltal
08:16 <@wigyori> majd radkiabalaknak messengeren, hogy ‘you just killed the xy stuff???’
08:16 <@wigyori> *kinos csond*
08:16 <@wigyori> ‘no, i just did this and this’
08:16 <@wigyori> ‘ok i got it no prob’

mind the gap – notes from london

Friday, October 17th, 2008

Ez a post harom heten es tobb uveg so:ro:n at irodott, az idorendbeli elbaszasokat keretik figyelmen kivul hagyni.

Londonban esz a fene hetfotol ket hetig, ugyhogy tomondatokban, meg ahogy epp eszembejut… – Aztan rahuztam meg egy hetet.

*mind the gap* Igen, ez az amitol hulyet kapok, minden kis kanyarral megaldott metromegalloban hallani, ahogy figyelmeztetik a birka angolokat arra, hogy legyenek szivesek…

  • nagyot lepni a metrokocsiba, ne tessenek beesni a metro es a peron koze
  • nagyobb forgalmu allomasokon legyenek szivesek elobb kiengedni az utasokat a metrobol
  • tessenek beljebb menni a kocsiban beszallas utan, nem az ajtoban megallni
  • train is ready to depart, mind the doors please, mind the closing doors
  • ugorjanak a kutba

Kb. olyan az egesz varos, mintha braindead zombik maszkalnanak az ut-, irany- es veszelyre figyelmezteto tablak altal iranyitva – minden keresztezodesnel ottvan a LOOK RIGHT, masik oldalon a LOOK LEFT felirat az aszfalton, ottvan a ‘nagyfeszultseg ne nyulj bele’, ottvan a teszkoskajan hogy hogyan nyisd ki es rakd be a sutobe, meg ottvan mindenen az ‘eztveddmeghitelre’…

Ellenben a kozlekedes remekul meg van oldva, x metrovonallal, ugy megtervezve es osszekotve, hogy nem tudtam a varosban olyan helyre elmaszkalni, ahonnan ne jutottam volna haza max ket atszallassal 40 perc metrozas es 15 perc gyalogtura aran. Harom metrovonal van, ami hasonlit a kisfoldalattinkra, a Hammersmith&City, a District es a Circle, batarnagy vagonokkal, a tobbi vonal (Jubilee, Victoria, Northern, Bakerloo) tenyleg “TUBE”, egy aluminiumcso, ahol mar az ajtok teteje is hajlik befele, tehat ha jo magyar szokas szerint megallsz az ajtoban, varhato hogy harmat koppan a fejed amikor zarodik az ajto. Teny, sokkal kisebb alagutat kell furni ilyen tipusu metrohoz, meg valoszinuleg gyorsabb is megepiteni, mint akar nalunk, akar Varsoban…

A juzerek nagy resze amugy az ingyenes Metro, City A.M., Docklands, London Lite-ot olvassa reggel-delben-este, 3-4 turistan kivul per metro nem is nagyon lattam embert ujsag nelkul. Amit amugy otthagynak a metron leszallas/kiolvasas utan, a kovetkezo embernek – a higienat talan hagyjuk.

Azt egyebkent is hagyjuk, Pesten is vannak parasztok a metroban / utcan, de ennyi kopkodest nem lattam meg, azt meg hogy a paraszt angol ugy tusszog hogy nem teszi a szaja ele a kezet, a masik sokkolo elmeny volt – persze utana nem volt meglepetes latni a TV-ben az otvencsilliard-fele flu medicinet…
Ja, 850 csatornanyi fos volt az apartmanban, alig volt este, amikor ertelmes musor ment, leszamitva a Karib-tenger kalozait, meg a Top Gear-t, volt viszont 150 “alap” angol csatorna, 50 zenetv, 50 hircsatorna, 50 egyeb tematikus csatorna, 50 egyeb gyerekcsatorna, 30 vallasi csatorna, 80 pornocsatorna, meg az ezekhez tartozo +1, +2 oras elteressel futo csatornak.

Apartman. Ku’l, kurvanagy, ket haloszoba – ket furdoszoba – mosogep – akkora konyha/nappali mint a fel lakasom, ku’l kornyek (Chelsea Bridge mellett, 2 arab boltossal es vagy kettoszaznegyvenharom galeriaval a gazdag fuckereknek), kurvadraga, kurvamessze az irodatol. Szep, jo, de nem kellett volna, egy biznisz klasszt tobbre ertekeltem volna a repulon.

Photostream az majd lesz ha hazaertem, es atneztem a nyolc giganyi ellott kepet, Heathrow-ra nem jutottam ki, St. Pancras-ra igen, a Eurostar-terminal valamennyire karpotolt az elmaradt gepekert. Amugy Chelsea kb. pont a Heathrow-i 9-es siklopalya alatt terul el, volt olyan delutan, hogy 5 Jumbo sorolt be egymas utan max 45-50mp-es kovetessel olyan 5-600m-en, en meg lent elvezkedtem h *baaazmeeeg, ez kurvajooooo.* Whatever, szakmai artalom.

Iroda. Harom epulet az MS-e, Bank street 20, Cabot Square 20, Cabot Square 25, mi az utobbiban voltunk, mint kiderult, a regi trading floor-on, ami jobban hasonlitott egy istallora mint egy emberi fogyasztasra alkalmas irodara, levegotlen, egymas szajaba pofazik mindenki, confcallban alig hallani a masikat mert a tuloldalrol kiabalnak, melletted a kollega magaban beszel es csapkodja az asztalt meg anyazik 24/7, nemtom hogy birjak ezek x eve ezt. Magunk mogott hagytunk 3 really busy week-et, ami inkabb hasonlitott kaoszra, mint rendezett projektzarasra, a dirtyhackek utan meg csodalkozom h nem dolt meg ossze a ceg, legalabbis ez a szekcio. *can’t tell you more about that*. Az aktualis human trading floor amugy jopofa, mindenki buzinagy monitorok elott sikitozik, hogy BUY SELL BUY SELL, market closera ertunk at, meg mindenkinek ket telefon van a fulen – y’know, the stuff you’ve seen in Brokers.

Fuckers: going out. Merthogy olyan is volt. Londonrol azt kell tudni, hogy 11-12 korul minden bezar, 12 utan valami extra adot kell fizetni a helynek, ennek koszonhetoen 6 korul mindenki mar a pubban issza a soret, 10-re satureszegek, 11-re pedig mar televan a metro a hazafele igyekvo jolszitualt uriemberekkel – hetvegen sincs maskent. Mi nagyreszt a Cat and the Canary-ban adtunk a majnak, kb. a CS tuloldalan egy fuckerekre kihegyezett sorozde, remek sorrel, SOKFELE sorrel, atlag negyfontos sorrel, nagyreszt talponallos asztalokkal, bazinagy LCD-tevekkel amiken az aktualis fontoscsapat meccse megy – ilyet is lathattal mar bank/tozsde/egyeb filmekben -, de a London Bridge / Borough Market kornyekere is elmereszkedtunk. Itt az a szokas, hogy sok kocsma, a kocsmak tokig, a kocsmak felhomalyosak, a kocsmak elott a londoni kibaszott hidegben hideg sorrel a kezukben ot tucat ember dumal, mikozben szall fel a csatornabol a goz, nagyjabol el tudod kepzelni a dolgot. Ja, es a kornyek meg baromi budos, mert a Temze is az.
NOTE: csunyan rakaptak a mezesbarack-palinkara az angolok, hogy ilyen jot ok meg nem ittak es hu es ha es hozzak legkozelebb is – oke, ezen nem mulik. Az egyik ausztral nagyfonok csajt sikerult berugatni ket korttyal, egy masik angol szinten fejreallt tole, a harmadik meg vigyorogva tartotta a poharat h ‘gimme more gimme more’… 😀

Sigh(t)s and sounds. Nemtom. Igazabol ide kell jonni es latni kell, aszongyak hogy New York a ‘nyugati vilag’ fovarosa, London meg Europa es a vilag tobbi reszenek fovarosa, es ez teljesen igaz is. Orult egy varos. Reggel elindulsz ipoddal a fuledben, elvegyulsz a reggeli tomegben, ahogy a hetes buszt megszegyenito modon megrakott metrok mennek a varosba befele, kiszallsz CW-n, elvegyulsz a sok fucker kozott mikozben tekergeted a fejed felfele a negyvenemeletes felhokaristolokra, es tudod hogy a fel penzugyi vilag kozpontjaban vagy, dolgozol, *fast forward estig*, elindulsz hazafele az otvencsilliard lampa alatt, latod ahogy a faszkalapok a barok elott isszak a soruket (HINT: Smollensky a CW metroallomas mellett), aztan megse, beulsz x angollal sorozni, megunjatok egy ora mulva, tovabbmentek kajalni, a varosbol kifele, aztan megint sor, mikozben hompolyog a tomeg a metron es az utcan, *skip 1 ora*, megunjatok es elmentek bulizni egyet valahova, mondjuk a Covent Garden kornyekere *skip 4 ora*, elindulsz vegre hazafele, veszel a mekiben egy mcchickent, az ejszakai busz megallojaban odajon egy felig buzi es beszol h “haha you arse, I can get such in the zoo”, rohogsz es kezetfogtok aztan felszallsz a buszra, *alszol egyet*, masnap reggel elindulsz ipoddal a fuledben…
Es tudod h ez a jo ertelemben vett mokuskerek itt sosem all meg, tudod jol, hogy ha kedved van hozza, mindig lesz minimum ket faszkalap akivel egy sorre beulhetsz barmikor barhova, es vigyorogva setalsz haza a lampak alatt az aktualis kedvenc muzsikaddal a fuledben…
Tokmindegy, hogy a Bow Church kornyeken, vagy a St. James’s Park-ban, vagy a Soho-ban maszkalsz (az is megvolt), erzed ezt a vibralast, ezt az oruletet, ami itt megy, whatever the reason is for that.
Vegigprobalod az almas cidereket, iszod a kortes cidert (Kopparberg), iszod az ESB-t (Extra Strong Beer), iszod a Guinness-t, veszed a teszkoban a keszkajat, hazamesz, megcsinalod, anyazol hogy nincs ize, ratolsz egy cidert, de a kaja meg mindig szar, ugyanez igaz az irodai kantinra is, de a burgerking ugyanaz a muanyag szar, de legalabb izes szar, mint otthon, aztan eszedbejut hogy he’, eccaka meg nem lattam a London Eye-t, kimesz, lefotozod (mondom, photostream az majd jon), maszkalsz egyet a varosban, mert miert ne, benezel a Regent Street-re, ami olyan, mint a Vaci utca, csak otvenszer akkora, benezel a ketemeletes Apple bo’tba, mert az leet, masik nap meg mar ismeroskent koszont az indiai faszi a kisboltban, mert mar annyi cidert vettel nala ami a havi jovedelmenek is elmegy… Aztan vigyorogsz hazafele a Chelsea Bridge fele, Gotan Project-tel a fuledben.

A crazy town, it is, but I like it… See you in half a year

Koszi Cabot Square, koszi Bruce Road, koszi Roadside, koszi mindenkinek, aki lehetove tette, kiegeszitette, whatever, ezt az elmenyt… 🙂

NOTE: Varom az anyazasokat, hogy ez csak London fenyes oldala (no, really, tenyleg erdekel), meg hogy azert elveztem ennyire, mert akkora hodalyban laktam mint egy real penthouse-lakas, volt takineni aki kivitte a szemetet hetfonkent meg ujrahuzta az agyat, meg ceg fizette a repjegyet/szallast (de mast nem), igen, teny hogy sokat hozzatett ehhez a 3 hethez ez is, de kivancsian varom a kovetkezo latogatast, merthogy ide szivesen visszajovok, tobb okbol is, az is biztos.

BTW, azota lett photostream is Londonbol

elmentem aproert dolgozni

Monday, July 28th, 2008

21:43 <@V1pr> amúgy meg mit gondoltál? elmész apróért dolgozni, és meg se kérdidk, hogy milyen?

Nem csak varjal, bontok egy sort, meg atnezem a mailjeimet, merthogy SSH kifele az nincs bentrol…

Szoval a szokasos elso nap, delelott uldogeles, doksiolvasas, elso login mindenhova, jelszavakkal szopas. Aztan confcall, szokni az angolok akcentusat, amit valahogy ugy kell elkepzelni, mintha minden szo veget elharapnad es hadarnal es mindezen a voip codec is sokat javit am. Aztan haromoras eloadas par rendszer strukturajarol, “folytkov holnap”, arra raebredes h az egyik huzosabb rendszer padawanja mostantol en leszek…unatkozni nem fogok, az ziher. Egy 2-3 hetes londoni ut kinez, varhatoan szeptemberig, abban azert bizom h mar Gaab-bal egyutt fogunk kimenni iszonyatosan bekurni azon a hetvegen.

Amugy jo helynek tunik, arc kollegak, tobbi csoportban is, kilatas a dunapartra, kajalda a kozelben nincs, de van ingyenkave meg csocsoasztal meg ket sakktabla is, meglattyuk…

Holnap meg nem megyunk melozni, talaltak egy laza kettonnas bombat, valszin ilyet: http://www.wwiiequipment.com/4000lbMC.aspx , pont az epulettel szemben. 😀

Ja, Morgan Stanley 😛

-w-

wtf 2008

Saturday, March 1st, 2008

No, megprobalom osszeszedni a gondolataimat, foleg melougyben, erdekes dolgok tortennek mostanaban. Kezdodott a dolog ugy, hogy jopar dolog nem tetszik a jelenlegi melohelyen (naaaagy kabeles ceg, nem a buzi hupilila, hanem a masik), se fizuemeles, amire szamitottam, se esetleges elorelepes, ugyhogy nekialltam nezelodni jobbrabalra. Jo paran amint meghallottak, hogy gondolkodok, elkezdtek Debrecenbe hivni mana’gernek, masik ISP-nel aszontak hogy huh, your CV looks damn fine, elkezdtek egy tuzfalas ceghez hivni, ma jartam fejvadasz cegnel, ott meg leraktak az asztalra egy Perl-es allast, meg egy senior rendszermernoki allast…

Azer’ jolesik, hogy x ev galyazas utan eljutottam ide, hogy kb. nem en keresek allast, hanem engem keresnek. Jolesik az, h 24 evesen leraknak elem egy olyat, hogy “hello, keresunk egy tokos gyereket, itt egy rendszermernoki allas”, vagy “hello, kellene nekunk egy mana’ger, mert ertesz hozza, faszagyerek vagy, meg egyebkent is tudom hogy nem szursz hatba”, es amikor mondok ra egy szep osszeget, akkor fejvakaras nelkul aszongyak ra, hogy aha, aha, ezzel nem lesz gond. Jolesik az, hogy az unokabatyam vigyorogva nezi – meg akkor is, ha ot is neha fejvadasz szerepben latom 😉 – ahogy torok elore a vilaguralomba… Jolesik az, ahogy folyamatosan nyuznak, hogy ide es ide menjek, itt jo lesz nekem, de legfokepp jo lesz a cegnek, ha ottleszek, ja, es ezt meg is fizetnek. Ja, meg jolesik, meg ha az unokabatyam is mondja, hogy “ja, hat ha leepites lesz, egyikonknek se kell aggodni, nekunk mindig lesz jobunk”.

F@sztuggya, hogy mi legyen, mi lesz, az biztosnak tunik, hogy iden valtani fogok, hogy hova es mire, az me’g kiderul. Belejatszik a dologba az – leginkabb a videki cegekbe -, hogy anyamat nem akarom itthagyni, ocsemet se – oke, egy faszkalap, de neha jolesik rugdalni, meg szinten latni ahogy tor elore, ha mashova nem, a harom baratnojebe 😛 -, meg egyebkent is, Pesten jarok sorozni, nem mashol. Ja, meg nem akarom szarban hagyni a mostani melohelyemet, mert bar fizu teren nem tettek le az asztalra sokat, jumpstartnak jok voltak, kirangatni a sufnicegek szartologatasabol, es emiatt nem akarok kibaszni sem a ceggel, sem a kollegakkal. Lojalitas, vagy mi a pek, lehet hogy ez genhiba.

Ja, az is jolesik, hogy mikozben a gimis evfolyamtarsaim jo resze vakarozik azon, hogy hat igen, kene diplomazni, aztan munkat keresni – tisztelet a kivetelnek, Eidos-os, Ericsson-os, dugoinfo-s kollegak -, nekem leraknak az asztalra egy akkora fizulehetoseget, ami kb. anyam masfelszerese, apamet meg kezdi megkozeliteni. Bele se merek gondolni, hogy most hol tartanek, ha guzu modjara vegigtoltam volna az egyetemet, valoszinuleg en is vakaroznek, hogy oke, kene diploma, de mirol irjak 80 oldalt?

Az, hogy nagyanyam halala kikeszitett, egy dolog, ennek az oruletnek jo reszet betudnam ennek. …Bar inkabb azt mondanam, hogy vigyorog valahol fentrol, es probalja egyengetni az utamat buldozerrel, dinamittal, whatever – ja, ez a masik ok, ami miatt nem hagynam itt anyamat. Jo, oregszem, meg lakhatnek mar kulon is, lehetne sajat eletem, de ezt most nem…

Tartok amugy attol, hogy ha a mostani opciok egyikere nem mondok igent, akkor elszalasztom hosszu idore a lehetosegeimet, de fene tudja, poziciok mindig lesznek, ahhoz eleg nagy a magyar IT piac, ismeros meg van mindenfele. 🙂

Mindenesetre mostanra sikerult begyujteni az infokat, hogy hol mi varna, mind a jelenlegi, mind az opcionalis helyeken, hetvegen kitalalom, hogy mi lesz a roadmap a kovetkezo 1 honapra, felevre, evre, de elotte egy bambira ma osszeulok meg unokabatyammal. 🙂

ezvan

Friday, February 8th, 2008

Egyszer minden vegeter… Egy idore feketebe burkolozunk, koszi.

jogsi

Wednesday, September 19th, 2007

Értesítjük, hogy az Ön által xxx számon kezdeményezett ‘Vezetői engedély igénylése’ ügyét
a(z) BUDAPEST 11. ker.-i Okmányiroda VEN ablakánál
2007.09.24 xx:xx időpontban soron kívül intézheti.

Disz iz do begining of a bjutiful frencsip.

lgtkoncert

Wednesday, August 8th, 2007

Le a kalappal elottuk, hogy egy tobb mint 3 oras koncertet adtak, igy a 60 fele. Ugyan a koncert nehany sebbol verzett – helikopter beduborgese felidoben, na az kibaszott zavaro volt; joparszor elcsesztek a hangositast; a 3 ora alatt talan ha 5-6 ismertebb szamot jatszottak el -, attol meg jo volt latni az oregeket, hogy tudnak egy porgos bulit csinalni 30x ev utan is, na, meg egyaltalan eloben latni oket. 😉 Speciel dunsztom nincs, h a sok buzi nemet meg francia mit keresett ott, maradtak volna a satruknal csigat zabalni meg aranyaszokot inni, nem nekik szolt ez a koncert 😛
Sziget-feeling megvolt, por, anyazas, tomeg, kalandpark, kajaldak, iden valszin meg egyszer fogom bevetni magam a tomegbe, a 2001-es Faithless koncert utan most is sokat varok toluk 😛

allamvizsga

Tuesday, June 12th, 2007

Hja, leallamvizsgazott a no”m ma sikeresen, gratula 😉

romantische hetfo

Monday, May 21st, 2007

16:28 wigyori> en is romantische lelek vagyok
16:29 wigyori> asszony megkerdi h hianyzik-e
16:29 wigyori> mondom ma meg nem volt idom gondolkodni ezen, mer’ hulyere dolgoztam amgam, majd este 10 korul amikor ledolok egy sor melle, kerdezzen meg ujra

beagyazva

Thursday, May 17th, 2007

Tegnap megjott Japanbol a ket SuperH-board, amit egy japan foszer rovidebb mailezgetes utan megvett es elkuldott nekem – nem, nem dumaltunk regebben, nem, nem elore fizettem, sot, meg mindig azon megy a dumalas, h hogyan uszom meg legolcsobban az atutalast, le a kalappal a japcsik elott…
Szoval megjottek, egy SHmin (T-SH7706LAN, SH3/7706 procival szerelt) es egy IO-DATA USL-5P (SH4/7751R, 5x USB2, RTC, buzzer, korrekt darab), a toolchain mindkettohoz kesz van, csak epp kibaszottul broken a mainline sh arch, a kovetkezo par nap valszin azzal fog telni h a linuxsh-2.6-git treebol nekiallok atramolni az updateket, hatha sikerul osszekalapalni…
Amugy ujabb bizonyitekot talaltam arra, h a japcsik nem normalisak, google://sh3 session alatt szembejott egy URL, ahol leirta egy foszer, h fogta ezt az SHmin boardot, es a kivezetett GPIO-kra szerelt egy LCD-t – aztan nekiallt Doomot futtatni rajta…
Egyeduli dolog, ami nem tetszik, h egy fos RTL8019AS van az SHmin-en, de ezzel meg talan egyutt lehet elni, cserebe viszont ottvan a ket tonna GPIO rajta 🙂

Hja, hetvege amugy jol telt, voltunk allatkertben fotozni zasszonnyal meg par ismerossel, csak ugye a szokasos erzes, h na most akkor ki van a faro^Wracs melyik oldalan. Kepek majd lesznek, ha talalok egy kisebb timeslotot arra, h buzeralgassam meg atkonvertaljam oket RAW-bol.

NOTE: kezd amugy visszarazodni a normalisba zasszonnyal a kapcsolatunk, egyre kevesebbet baszogatjuk egymast, legalabbis verbalisan 😛 Es ez jo – a kisebb baromsagainkat leszamitva. Tombolnak a hormonok, vagy WTF? 🙂

EDIT: A big thank you and bottle of sake goes to Nobuhiro Iwamatsu for his efforts for getting these boards for me. 🙂

Canon EF 24-85mm f/3.5-4.5 USM

Thursday, May 3rd, 2007

FIlozok azon, h vegyek egy ilyet, lecserelni a gagyi alap 18-55-ost. Egyreszt az 55mm es a 90mm kozt – ahol a teleobjektivem tartomanya kezdodik – eleg nagy a res, pedig jol hasznalhato tartomanynak tunik, masreszt 18mm-nel tul durva hordoeffektust general…

ez nem tul meggyozo
ez mar inkabb
ez meg meginkabb
ez meg vegkepp

Szerzek majd valahonnan tesztre egyet, aztan valszin majus vegen meglepem magam eggyel 😛

EDIT: itt is jokat irnak

TMF Jaarmixes

Sunday, April 8th, 2007

Just found the TMF Jaarmix 2006 somewhere hidden on my disk, took a look into it. Half of the clips are unknown to me… It was far another story with the 2000-2001-2002-2003 compilations – am I getting older or WTF?

diamonds are forever

Monday, April 2nd, 2007

ezt
hallgasd

Amugy rajottem h miert nem gerjedtem ra eddig a nagybogore, mert nem volt normalis hangfalam – felevvel ezelottig -, amin kijott volna normalisan a hangja.

fosdem 2007 pictures

Tuesday, March 27th, 2007

Gallery link

Story of the event will follow soon – just as it was with CCC 2006 😛